Kecskeméti polgármester: Bejöttek a város számításai azzal, hogy idetelepült a Mercedes

Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. igazgatója minap adott egy interjút, amelyből kiderül, hogy gyakorlatilag megduplázzák a kecskeméti gyárukat, több mint egymilliárd eurót fektetnek be, 3000 dolgozót vesznek fel, az új létesítményt pedig 2026-ban helyezik üzembe. Gyanítom, erről nem az újságból értesült, a kérdés inkább az, hogy a város készen áll-e arra, hogy ennyi embert – plusz az ideköltöző családtagjaikat – befogadja, ellássa?

Természetesen tudunk az ilyen horderejű ügyekről a kollégáimmal, hiszen a gyár és az önkormányzat között kiváló a kapcsolat. Több munkacsoportot működtetünk, amelyek – az aktuális feladatoktól függően – rendszeresen tanácskoznak, és nem csupán tájékoztatjuk egymást a mindkét felet érintő dolgokról, hanem közösen keressük a megoldásokat a felvetődött problémákra. Külön csapat foglalkozik például a munkaerő-toborzással, a lakhatási kérdésekkel, az infrastruktúra, továbbá a vállalati szolgáltatási környezet fejlesztésével. Tehát napra kész információkkal rendelkezünk az olyan ügyekben, amelyek a város életét befolyásolják; nyilván abba nem avatnak be minket, hogy mikor, milyen modellekkel, rukkolnak elő, hiszen az nem tartozik ránk. Nagy előny, hogy a városvezetés összetétele gyakorlatilag alig változott az elmúlt években, így jól ismerjük egymás módszereit, elvárásait.

Új üzleti környezetet teremtett a város

Amikor 2008 nyarán nyilvánossá vált, hogy a Mercedes Kecskeméten fog gyárat építeni, akkor ön alpolgármester volt. Emlékszem – hiszen akkor nyilatkozott nekem –, hatalmas volt az elvárás, ön és a város többi vezetője nagyon bizakodó volt, sokat reméltek ettől a beruházástól, úgy vélték, óriási lehetőség előtt áll Kecskemét. Most, 17 évvel később, 2025 tavaszán, hogyan gondolja, bejöttek az elképzelései?

Az első pillanatban is látszott, hogy egy ilyen beruházás rengeteg lehetőséggel kecsegtet. Egy nemzetközi, innovatív nagyvállalat, a világ egyik legpatinásabb brandje városunkat választja, munkahelyeket, tudást, technológiát hoz ide – ez kétségkívül történelmi lehetőségnek mutatkozott, amivel élnünk kellett. És éltünk is – ezt bizonyítják az eredményeink. No meg azt, hogy nem kevés munkát tettünk abba, hogy a Mercedes-Benz itthon érezze magát Kecskeméten. A város új üzleti környezetet teremtett, infrastruktúrát fejlesztett, egyetemet épített, bővítette a szolgáltatásait, tehát tudatosan építette át magát, hogy ez a beruházás ne csak ide találjon, hanem be is rendezkedjen nálunk, itt maradjon. Ha az üzem eredményeit nézzük, vagy azt, hogy a konszern egyik legnagyobb gyára lett, ahol a jövő járművei készülnek, egyértelmű, hogy bejöttek Kecskemét számításai, megtérült a kemény, több éves munka, amit beletettünk. De nyilván évek teltek el, mire közvetlen tapasztalatokat szereztünk a konkrétumokról, arról, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak és lesznek egy ilyen hatalmas üzem betelepítésének.

Kezdjük a pozitívumokkal.

Emlékeztetnék, hogy a gazdasági világválság kellős közepén indult meg a beruházás, ami nyilván a Mercedest is rosszul érintette, ennek ellenére a tervek szerint folyt a projekt. S már a kezdetektől fogva kihatással volt az élet minden területére, nagy lendületet kapott város, hatalmas fejlesztések történtek az elmúlt több mint másfél évtizedben, megújult, kivirágzott Kecskemét, kis túlzással rá sem lehet ismerni annak, aki 20 éve nem járt itt. Jó pár évvel ezelőtt az önkormányzatban kidolgoztunk egy fejlesztési stratégiát, ennek mentén dolgozunk, s ha szükség van rá, módosítunk a terveken; tehát nincs kapkodás, nincs rögtönzés a város életében, haladunk a megkezdett úton.

S mik a negatívumai?

Nehezebbé vált a városban a közlekedés, aminek természetesen nem örülnek a kecskemétiek. Míg egy gyár 2-3 év alatt felépül, addig egy város útszerkezetének átalakítása hosszabb időt vesz igénybe, de sokan türelmetlenek. S az is gondot jelent, hogy az ország más területéről vagy a külföldről idetelepült embereknek meg kell szokniuk Kecskemétet, azt, hogy ennek a városnak más az életvitele, kultúrája, mások a szokásai, mint ahonnan érkeztek, s ebből olykor konfliktusok származnak. Például a központtól néhány kilométerre fekvő, újraéledő városrészekben előfordul, hogy a régóta ott élő idősebb és az odaköltöző fiatalabb családos emberek között feszültség alakul ki. Ezeket kezelnünk kell és meg is tesszük, az önkormányzat számos közösségépítő programot indított el ezeken a területeken. Ugyanakkor a gyár felépülése után nagyon sokan hamarabb várták a kézzel fogható eredményeket, azt hitték, 2-3 év alatt láthatóvá válnak a pozitívumok. De kellett jó pár esztendő, hogy az ipari fejlesztés hasznát a mindennapjaik során is érezzék az emberek.

A világ autóipara – ez különösen igaz Európára, azon belül is Németországra – komoly kihívásokkal szembesül a technológiai változások, az amerikai kamatpolitika miatt. Ezt mennyire érzi meg a kecskeméti gyár, s azon keresztül a város?
 A német ipar, azon belül is az autógyártás mindig is híres volt a kiváló, precíz tervezéséről. A szakembereik képesek több évre előre látni a világgazdasági folyamatokat, s ha ebben változás van, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni, amennyiben szükséges, előre menekülnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy 2016-ban úgy döntöttek, Kecskemétre flexibilis gyárat hoznak, ami azt jelenti, hogy olyan gyártástechnológiai folyamatot alakítottak ki, hogy bármilyen meghajtású gépkocsikat képesek legyenek elkészíteni. S a piac igényeitől függően gyártanak elektromos vagy belső égésű motorral járó autókat. Tehát a Mercedes rendkívül verseny- és piacképes üzleti modellt alakított ki, emellett rendelkeznek a megfelelő anyagi erőforrásokkal, magasan kvalifikált munkaerővel, remek logisztikát alakítottak ki, így nem hiszem, hogy komoly problémákkal szembesülnének, olyanokkal, amelyek a város életére is negatív hatással lennének.

Kiváló a gyár kapcsolat az oktatási intézményekkel

A cég háromezer új dolgozóval számol, ezek nagy része Kecskeméten fog lakni és sokan hozzák a családtagjaikat. Ezt a további 4-5 ezer embert ki tudja szolgálni a település, képes még továbbfejlődni?

Mind a városban, mind a régióban van még fejlődési potenciál. A kulcskérdés a közlekedés logisztikája, ebben Kecskemét egyedül nem tud továbblépni, szükség van a szaktárca együttműködésére, hogy a MÁV-val, a Volánnal és a helyi közlekedési cégünkkel meg tudjuk oldani az áruszállítást és a munkaerő utaztatását. Az M44-es új lehetőséget nyitott a munkaerő-toborzásban, közelebb hozta Pest vármegye déli részét és Békés vármegyét, ahonnan még a régióból várhatóak munkatársak. Ennek köszönhetően, illetve az egyetemen egyre növekvő létszám miatt a fiatalok körében jelentős tartalékok vannak. 

S van vagy lesz elég bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, postahivatal, étterem, egyéb intézmény?

Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények területén kifejezetten jól állunk, az újonnan ideérkező gyerekeket, felnőtteket el tudjuk látni, megfelelő és még kihasználatlan kapacitással rendelkezünk. Kecskemét nagyon híres a vendéglátásáról, gasztronómiájáról is, ezért éttermekben sem szenvedünk hiányt, a gondot itt is a munkaerő hiánya okozhatja, de remélem, lesz elég szakács, felszolgáló. Egyébként pedig kifejezetten hasznosnak tartom, hogy a vendéglátóipar mellett számos egyéb szolgáltatás is egyre nagyobb számban jelenik meg a városban, ez ugyanis azt jelenti, hogy nem állunk egy lábon, nem csupán az autóipar lesz jellemző Kecskemétre.

Az oktatási intézmények mennyire tudják kiszolgálni a Mercedes szakemberigényét?

Amint letelepedett a Mercedes, azonnal kialakult egy nagyon konstruktív kapcsolat az összes közoktatási intézménnyel és az akkori főiskolával (ez egyébként nemcsak az autógyárra, hanem számos nagyobb vállalatra is igaz, sokan beiskolázási programmal is rendelkeznek). Mindehhez persze az intézményeink rugalmasságára van szükség. Ha például az autógyárnak elektromérnökökre van szüksége, akkor a Neumann János Egyetem ezt leszervezi, megszerzi az engedélyeket, az oktatókat, megteremti az egyéb feltételeket és már a következő tanévben lehet ilyen szakirányra jelentkezni. Ennek is köszönhető, hogy egyre többen tanulnak itt: az elmúlt öt évben több mint megduplázódott a hallgatók száma, 2300-ról 5000 fölé emelkedett, s közöttük nagyon sok a kecskeméti – jelenleg 5-600-an lehetnek –, ami korábban nem volt jellemző. De hasonló a helyzet a szakiskolai képzésnél is, az új szakmák oktatásának a feltételeit nagyon gyorsan megteremtik az intézmények vezetői. 

Ha már az egyetemnél tartunk, az elmúlt hetekben nem ezekkel a jó hírekkel került be az intézmény a sajtóba, hanem az MNB-botrány farvizén. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint ugyanis az egyetemi alapítvány kuratóriuma az államtól kapott pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot nagyon rosszul fektette be, miután az Optima Befektetési Zrt. kötvényeiből vásároltak, ez a vagyonkezelő cég pedig értéktelen lengyel részvényeket vett belőle, így vagyonvesztés állhat be az egyetemnél. Ön – mint az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja – ezt az önkormányzat áprilisi közgyűlésén tagadta, és azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az Optimával. Történt azóta valami érdemleges fejlemény az ügyben?

Biztatóan haladnak ezek a megbeszélések, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a kecskeméti egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri az intézményünket. Az Optimával napokon belül megszületik a megállapodás a campus 2 félbehagyott beruházásáról, így nem lesz akadálya az építkezés folytatásának, befejezésének. A 10 éves futamidejű kötvény ügyében pedig továbbra is az az álláspontom, hogy hiba lett volna az ÁSZ nyomására egy évvel ezelőtt kiszállni ebből a pénzügyi konstrukcióból.

Az ÁSZ-szal elbeszélünk egymás mellett

De az ÁSZ elnöke egy minapi interjúban is azt állította, hogy az alapítvány abban az időszakban ahelyett, hogy kockázatmentes állampapírt vásárolt volna, amelynek a piaci referenciahozama 10 százalék felett volt, egy rendkívül kockázatos kötvénybe fektetett, amely csak 2,5 százalékot kamatozott. Ön azonban korábban azt állította, az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, hogy állampapírt vegyenek. Kinek van igaza?

Most is ez a véleményem. Attól tartok, az ÁSZ-szal elbeszélünk egymás mellett. Nekünk 2021 júniusában kellett meghoznunk a döntést a befektetésünkről, az ÁSZ elnöke viszont egy három évvel későbbi időpontról tesz említést. Akkor, 2024-ben pedig nem lett volna célszerű kilépni a 10 éves kötvényprogramból. Az egyetem és az MNB alapítványa, a PADMA között ugyanis stratégiai partnerség alakult ki – ennek következtében addig a PADMA 50 milliárd forintot fektetett be az intézményünk fejlesztésébe –, amelyet nem akartunk felrúgni. Reméljük, a most folyó vizsgálatok tisztázzák ezeket a félreértéseket.

A helyi ellenzék alaposan beleállt az ügybe, keményen támadják önöket. Az itt élők mit érzékelnek ezekből a vitákból?

Természetesen egy ilyen ügy komoly közérdeklődésre tart számot, a város egyeteméről van szó. Sokak gyermeke, unokája itt tanul, itt szerzi meg azt a diplomát, amely a jövőjét, a jó állást, a jó fizetést és a kiszámítható karriert jelenti. Fontos tehát az intézmény, és annak sorsa. A baloldal pont ezt nem tartja tiszteletben, politikai csatározások színterévé akarja tenni az intézményt. A diákokat is az ügy részévé akarja tenni. Ami nemcsak, hogy nem elegáns, de egyáltalán nem szolgálja a kecskemétiek érdekét. Mi azon dolgozunk, hogy ez a gazdasági természetű ügy minél előbb, megnyugtatóan záruljon, hogy az egyetem nyugodt körülmények között folytathassa az építkezést. Ez minden kecskeméti érdeke. Nekem pedig ebben az esetben nem lehet más dolgom, minthogy az érdekeiknek érvényt szerezzek. Ezért kapok hideget, meleget. Volt már ilyenben részem, és lesz is még. De ha Kecskemétről van szó, akkor nem tudok semmit sem fél szívvel csinálni…

De egy nagyon komoly kudarc érte még pár napja Kecskemétet.

Ne idegesítsen, miről beszél?

Kiesett a futballcsapat az NBI-ből.

Jaj, ... az utolsó pillanatig hittem abban, hogy benn maradtunk, sajnos nem így történt. Egyébként pedig Kecskemétnek az a jelszava, hogy „sem magasság, sem mélység nem rettent”, tehát vannak jó napjaink, vannak rosszak, de mindig visszaküzdjük magunkat. Így egy év után – remélem – visszatérünk.

Nyitóképünk archív: A Mercedes kecskeméti gyárának standja az Ipar napjai és az Automotive Hungary kiállítások megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. május 16-án. Lakatos Péter, MTI/MTVA